�r�kletes lencsehom�ly (HC), Hidroxi-glut�rsav vizel�s (L-2HG) �r�kletes lencsehom�ly (Hereditary cataract; HC) A szemlencse �llom�ny�nak vagy tokj�nak, esetleg mindkett�nek a r�szleges vagy teljes elhom�lyosod�sa illetve �tl�tszatlann� v�l�sa. A szemlencse eres tokj�nak �lland�sult megvastagod�sa (Persistent hyperplastic tunica vasculosa lentis; PHTVL) �s a kezdeti �vegtest �lland�sult megnagyobbod�sa (Persistent hyperplastic primary vitreus; PHPV) Mindk�t betegs�g (PHTVL/PHPV) a lencse embrion�lis �rrendszer�nek �lland�sul�s�nak eredm�nye (A sz�let�s ut�n ennek az �rrendszernek el kellene sorvadnia). A PHTVL/PHPV egy velesz�letett szem-anom�lia, sz�mos �llatban �s emberben is le�rt�k. Az 1970-es �vek v�g�ig a szakirodalom csak sz�rv�nyosan tesz eml�t�st a betegs�g el�fordul�s�r�l �llatokban, k�zt�k kuty�kban. Az els� esetet kuty�ban angol ag�r fajt�ban �rt�k le. A szakirodalomban a k�s�bbiekben az anom�lia sz�mos el�fordul�s�t teszik k�zz�. Egy 1980-as el�zetes le�r�s, majd 1980-ban egy r�szletesebb holland jelent�s h�r�l adta a PHTVL/PHPV el�fordul�s�t a holland dobermann �llom�nyban. K�s�bb ezen anom�lia el�fordul�s�t jelezt�k schnauzerben (1981.), staffordshire bull terrierben (1984. 1986.), flandriai bouvierben (1992.) is. Annak �rdek�ben, hogy jobban �rtelmezni �s le�rni tudj�k a PHTVL/PHPV klinikai t�neteinek v�ltozatoss�g�t, k�l�nb�z�s�g�t, ez�rt holland kutat�k a t�neteket hat fokozatba osztott�k a leletek s�lyoss�g�t�l f�gg�en. 1. fokozat: A lencse tokj�nak h�tuls� r�sz�n k�l�n�ll� fibrovascul�ris (erekb�l �s k�t�sz�veti elemekb�l �ll�) pigment�lt foltok jelennek meg, melyek �tm�r�je kb. 0,1 mm. 2. fokozat: A foltok kieg�sz�lnek a lencse m�g�tt sz�vet sarjadz�s�val (�.n. plakk; plaque) el�rve a lencse tokj�nak el�ls� r�sz�t. 3. fokozat: A plakk kombin�l�dik az �vegtest embrion�lis �rrendszer�nek bizonyos r�szeinek �lland�sul�s�val. 4. fokozat: A lencse h�tuls� felsz�n�nek k�pszer�en kidomborod� g�rb�leti rendelleness�ge (lenticonus posterior). 5. fokozat: A 3. �s 4. fokozat egy�ttes megjelen�se. 6. fokozat: A szemgoly� h�rty�inak egyes r�szein kialakul� sz�vethi�nyok, hasad�kok (coloboma) vagy a szemlencse rendellenes kicsinys�ge (microphakia; fejl�d�si anom�lia) k�vetkezt�ben fell�p� abnorm�lis lencseforma. Val�sz�n�, ehhez kapcsol�dik m�g a sug�rtest �s a lencse k�z�tti szalagok megny�l�sa �s v�r megjelen�se a lencs�ben vagy a lencse m�g�tti t�rben, valamint sz�mos a 2-5. fokozatba tartoz� elv�ltoz�s. Az 1. fokozatban megjelen� k�l�n�ll� foltok nem vezetnek lencsehom�lyhoz (cataracta) �s nem korl�tozz�k a l�t�st. A t�bbi fokozat egyre rosszabb �s lencsehom�lyt okoz. �gy megvan az es�lye a l�t�k�pess�g r�szleges roml�s�nak illetve ak�r teljes elveszt�s�nek. Az 1. fokozatban az anom�lia esetei lehetnek egy illetve k�toldaliak. Legt�bb esetben f�leg k�toldali, b�r az elv�ltoz�sok s�lyoss�ga k�l�nb�z� lehet a k�t szemben. A probl�ma a szem sz�let�st megel�z�, magzati fejl�d�s�nek zavara. Norm�l esetben az art�ria (a. hyaloidea) a szem idegh�rty�j�b�l (retina) indul �s a kezdeti �vegtesten kereszt�l el�ri a lencse tokj�nak h�tuls� r�sz�t. Az a. hyaloidea �rfonatot k�pez a lencse m�g�tt illetve a lencse k�r�l (ez a tunica vasculosa lentis). Ennek az a szerepe, hogy t�pl�lja a lencs�t �s a k�rnyez� strukt�r�kat. A magzati �let 45. napj�t�l a lencse fejl�d�se lassan befejez�dik �s az eres fonat elkezd sorvadni (atrophia). A terhelt kuty�ban kialakul egy anyagcsere defektus, melynek k�vetkezt�ben a sorvad�s zavart szenved. A lencse h�ts� tokj�n kialakul� pigment�lt foltok ezen eres fonat sorvad�s�nak elmarad�s�b�l alakulnak ki (1. fokozat). Az esetek t�bbs�g�ben tov�bbi s�lyos defektusok figyelhet�k meg m�r a magzati fejl�d�s 35. napj�t�l is. Val�sz�n�s�thet�, hogy a probl�ma az eres fonat fennmarad�s�nak (perziszt�l�s�nak) tulajdon�that�, a PHTVL megnevez�st els�sorban ez�rt haszn�lj�k a defektus megnevez�sek�nt. Ez az elnevez�s k�l�nb�zteti meg a betegs�get az emberben el�fordul� hasonl� elv�ltoz�st�l, ahol is a PHPV-t mint nem �r�kletes, f�k�nt egyoldali szemdefektusk�nt �rj�k le. Egyes szerz�k �ll�tj�k, hogy az �r�kl�d�s val�sz�n�leg testi (autoszom�lis), nem teljes dominanci�val b�r� kromosz�m�khoz k�t�tt, k�l�nb�z� form�kban. A szerz�k azt is kijelentik, hogy komplexebb (t�bb g�nen t�rt�n�; polifaktori�lis) �r�kl�d�s sem kiz�rt. Ezen szerz�k egy m�sik tanulm�nyban k�t vagy h�rom g�n lehets�ges k�lcs�nhat�s�t is val�sz�n�s�tik. Nem tal�ltak k�l�nbs�get azonban az �rintett kuty�kban az ivar illetve a sz�rzet sz�ne szerinti el�fordul�sban. A lencse �s a k�rnyez� strukt�r�k PHTVL-re ir�nyul� vizsg�lat�t legkor�bban 7-8 hetesen lehet elv�gezni. A vizsg�lat kivitelez�se szembetegs�gekre specializ�l�dott �llatorvos feladata kell hogy legyen, r�sl�mp�val felszerelt biomikroszk�ppal. A vizsg�latot els�sorban m�g a teny�szt�nek kell elv�geztetni. A vizsg�latot a pupill�k teljes kit�g�t�sa (gy�gyszeres) ut�n altat�s n�lk�l v�gzik. Bev�lt gyakorlat, hogy a vizsg�latot a teny�szt�sbe v�tel el�tt �jra elv�gzik. Nem k�nny� felismerni az 1. fokozat� anom�li�t egy 7 hetes kicsi, eleven k�ly�kkuty�ban. Sz�mos k�l�nbs�g van a vizsg�lat eredm�ny�t illet�en att�l f�gg�en, hogy azt k�ly�k vagy feln�tt korban v�gzik. Az 1. fokozatn�l s�lyosabb anom�li�kat sokkal k�nnyebb felismerni m�g fiatal korban is. Hidroxi-glut�rsav vizel�s (L-2-Hydroxyglutaric aciduria; L-2-HGA): A betegs�get el�sz�r emberben �rt�k le, amelynek oka egy meghat�rozott kromosz�m�n (14q22.1) tal�lhat� g�n mut�ci�j�nak az eredm�nye. A hidroxi-glut�rsav vizel�s, mint betegs�g a k�zponti idegrendszer m�k�d�s�nek folyamatos, progressz�v �llapotroml�s�val jellemezhet�, mely az esetek 50 %-�ban epilepszi�ban �s a koponyacsontok ar�nytalan t�ln�veked�s�ben (macrocephalia) nyilv�nul meg. A macrocephalia d�nt�en a norm�lisn�l nagyobb agyvel� (megalencephalia) rendelleness�g miatt alakul ki, amely gyakran a m�hen bel�li fejl�d�s sor�n kialakul� v�zfej�s�g (hydrocephalus) k�vetkezm�nye. A betegs�g sor�n a vizeletben, a v�rben �s az agyfolyad�kban (liquor; cerebrospinalis folyad�k) megn� az L-2-hidroxi-glut�rsav szintje. M�gneses rezonancia vizsg�lattal (MRI) a kromosz�m�kon k�l�nb�z� rendelleness�gek mutatkoznak. Besz�moltak arr�l, hogy homozig�ta t�rk�pez�s m�dszer�vel siker�lt az L-2-hidroxi-glut�rsav vizel�s�rt felel�s g�nt azonos�tani. A vizsg�latok sor�n kilenc mut�ci�t tal�ltak, melyekb�l kett� �.n. t�rl�ses (del�ci�s) mut�ci�. Ezek a 14q22.1 kromosz�m�n a C14orf160 jelz�s� g�nben fordultak el�. Ezt a g�nt duraninnak nevezt�k el. A duranin k�dol feltehet�en egy olyan mitochondr�lis feh�rj�t, amely homol�g a FAD-f�gg� oxidoredukt�z enzimmel. Ennek az enzimnek a funkcion�lis szerepe a k�ztes (intermedier) anyagcser�ben m�g tiszt�z�sra v�r. MRI (m�gneses rezonancia vizsg�lat) felv�tel egy beteg (baloldal) �s egy eg�szs�ges (jobb oldal) Stafford agyvelej�r�l, melyek egy�rtelm�en mutatj�k az L-2-HGA eset�n jelentkez� elv�ltozott (feh�r) ter�letet Gyakran feltett k�rd�sek 1) Milyen t�neteket mutatnak a kuty�k L-2-HGA jelentkez�sekor? 2) Mi is az L-2-HGA (L-2-hidroxi-glut�rsav vizel�s)? 3) Hogyan lehet diagnosztiz�lni a betegs�get? 4) Mi t�rt�nik, ha a kutya vizsg�lata pozit�v? 5) Hogyan ismerhetj�k fel melyik v�rvonal terhelt L-2-HGA-val? 6) Staffordshire bull terrier k�ly�k v�s�rl�sa eset�n kell-e agg�dni az L-2-HGA miatt? 7) Mi�rt van sz�ks�g egy genetikai teszt kifejleszt�s�re? 8) Egy L-2-HGA felsz�mol�s�t szolg�l� programmal k�v�nj�k seg�teni a Staffordshire bull terrier teny�szt�st. 1) Milyen t�neteket mutatnak a kuty�k L-2-HGA jelentkez�sekor? L-2-HGA t�netei a k�zponti idegrendszerben (els�sorban az agyban) – mind kan mind szuka kuty�ban – alakulnak ki. A bevezet� klinikai t�netek els� megjelen�se 6 h�napos �s 1 �ves kor k�z�tt a leggyakoribb (de kiv�teles esetekben ak�r 7 �ves korig is elh�z�dhat). A kuty�kban az epilepszi�s rohamok egy vagy t�bb klinikai t�nete, �nkoordin�lt mozg�s (ataxia vagy bizonytalan j�r�s), g�rcs�k, izommerevs�g vagy izgatotts�g �s megv�ltozott viselked�s (fokozatos elbutul�s, p�ld�ul a fal merev b�mul�sa, asztal al� �s sarokba h�z�d�s, engedetlens�g, szobatisztas�g elfelejt�se) utal a betegs�g jelentkez�s�re. 2) Mi is az L-2-HGA (L-2-hidroxi-glut�rsav vizel�s)? Az L-2-hidroxi-glut�rsav vizel�s (L-2-Hydroxyglutaric aciduria) az idegrendszer anyagcser�j�ben fell�p� (neurometabolikus) zavar. A hidoxi-glut�rsavnak, mint sz�mos m�s szerves savnak a vizeletben t�rt�n� �r�l�se az anyagcsere velesz�letett rendelleness�g�nek eredm�nye. Annak ellen�re, hogy a hum�n orvosl�sban m�r 1980. �ta ismerik a betegs�get, csak kisfok� el�rel�p�s t�rt�nt annak genetikai vagy anyagcsere ok�nak meg�rt�se ir�ny�ban. Ez�rt nem tudj�k pontosan mi a betegs�g konkr�t oka, de feltehet�en az anyagcsere folyamatok egyik�nek �r�kl�tt probl�m�ja �ll a h�tt�rben. 3) Hogyan lehet diagnosztiz�lni a betegs�get? Az L-2-HGA-nak nincsenek specifikus klinikai t�netei, mivel hasonl� t�netek fordulnak el� epilepszia, agydaganat �s agyh�rtya-gyullad�s eset�n is. Szerencs�re az L-2-HGA m�gneses rezonancia vizsg�lattal (MRI) jellegzetes k�pet mutat (l�sd fent), amely lehet�v� teszi a fenti betegs�gekt�l t�rt�n� elk�l�n�t�s�t (differenci�l diagn�zis�t). �ppen ez�rt sok beteg kutya diagn�zisa az MRI felv�telen alapul. Az L-2-HGA diagnosztiz�l�sa elv�gezhet� �gy is (ak�r tipikus MRI diagn�zis kieg�sz�t�s�re, vagy ha nem �ll rendelkez�sre MRI vizsg�lati lehet�s�g), hogy stabil izot�p felhaszn�l�s�val, g�zkromatogr�fi�s spektrofotom�terrel kimutatj�k az L-2-hidroxi-glut�rsav megemelkedett szintj�t a v�r �s vizelet mint�kban. 4) Mi t�rt�nik, ha a kutya vizsg�lata pozit�v? A vizsg�lat eredm�ny�r�l egyar�nt t�j�koztatj�k a tulajdonost �s a kezel� �llatorvost, de azt teljes bizalommal kezelik, �s nem teszik k�zz�. Mivel ez egy �r�kl�tt hiba, aj�nlatos az ilyen kuty�t a teny�szt�sb�l kivonni. A beteg kutya sz�lei t�netmentes hordoz�k, ez�rt tov�bbi teny�szt�s�k nem tan�csos. Abban az esetben, ha a sz�l�k a teny�szt�sre n�zve k�l�n�sen pozit�v tulajdons�gokkal rendelkeznek, a teny�szt�si strat�gi�t �gy kell meghat�rozni, hogy a lehet� legkisebb m�rt�kre cs�kkenjen annak es�lye, hogy a betegs�get tov�bb �r�k�ts�k. A betegs�get okoz� g�nnek a popul�ci�b�l t�rt�n� teljes felsz�mol�sa nem lehets�ges genetikai teszt n�lk�l. 5) Hogyan lehet felismerni melyik v�rvonal terhelt az L-2-HGA-val? B�r minden teny�szt�nek azt javasolj�k, hogy lehet�leg ker�lj�k az ismerten L-2-HGA hordoz� kuty�k teny�szt�sben tart�s�t, ennek ellen�re a vizsg�lati eredm�nyeket bizalmasan kezelik. 6) Staffordshire bull terrier k�ly�k v�s�rl�sa eset�n kell-e agg�dni az L-2-HGA miatt? A Staffordshire bull terrier teny�szt�s Angli�ban b�r sz�mos genetikai probl�m�val terhelt, mindezek ellen�re a k�lyk�k nagy sz�zal�ka eg�szs�ges �s boldog. Egy�bk�nt szerencs�re az L-2-HGA ritka betegs�g, �s az angol Staffordshire bull terrier teny�szt�k teljes m�rt�kben egy�ttm�k�dnek az �llateg�szs�g�gyi Szolg�lattal annak �rdek�ben, hogy felsz�molj�k ezt a nemr�g megismert betegs�get. Az �llateg�szs�g�gyi Szolg�lat azon dolgozik, hogy kifejlesszenek egy olyan genetikai tesztet (kifejleszt�se az angol Staffordshire bull terrier teny�szt�k folyamatos egy�ttm�k�d�se mellett t�rt�nik), mellyel k�pesek a betegs�g hordoz�inak felismer�s�re. Ha id�k�zben a tulajdonos �gy d�nt, hogy m�gsem k�v�nja a v�s�rolt k�lyk�t teny�szt�sbe fogni, erre az esetre l�tezik egy �j teszt a beteg kuty�k kisz�r�s�re. Ezt a tesztet a teny�szt� vagy a kezel� �llatorvos az �llateg�szs�g�gyi Szolg�laton kereszt�l �rheti el (amely olcs�bb akkor, ha a teny�szt� az eg�sz almot vizsg�ltatja), �s amellyel meg�llap�that�, ha a k�ly�k beteg, de eredm�nytelen akkor, ha csak rejtett hordoz�. A hordoz�kban nem jelentkezik a betegs�g, de amennyiben teny�szt�sbe veszik �ket, akkor az ut�dokba �t�r�k�tik azt. 7) Mi�rt van sz�ks�g egy genetikai teszt kifejleszt�s�re? A jelenlegi laborat�riumi teszt a beteg kuty�kat igen, de a hordoz�kat nem k�pes kimutatni. �ppen ez�rt van tov�bbra islehet�s�g beteg kuty�k sz�let�s�re mind amellett, hogy a sz�l�k vizsg�lati eredm�nye a ma haszn�latos teszt alapj�n negat�v. A genetikai teszt kifejleszt�se az al�bbi el�ny�kkel j�r: · A genetikai teszt lehet�v� tenn� a beteg �s a hordoz� kuty�k felismer�s�t. · A genetikai teszthez csak egy v�rminta vagy egy sz�jny�lkah�rtya tampon minta kellene, szemben a jelenlegivel, melyhez a v�rmint�k mell� vizelet minta is sz�ks�ges. · A genetikai teszt kifejleszt�se lehet�v� teszi majd a betegs�g teljes felsz�mol�s�t az �sszes vizsg�lt v�rvonalban. · S�t mi t�bb a genetikai teszt lehet�v� teszi a teny�szt�si szempontb�l el�ny�s tulajdons�gokkal rendelkez� hordoz�k teny�szt�sben tart�s�t, biztos�tva azt, hogy csak 100%-osan genetikailag mentes kuty�kkal p�ros�tj�k �ket. 8) Egy L-2-HGA felsz�mol�s�t szolg�l� programmal k�v�nj�k seg�teni a Staffordshire bull terrier teny�szt�st. A betegs�g el�fordul�s�nak visszaszor�t�sa �s a genetikai teszt kifejleszt�se �rdek�ben a lehet� legt�bb teny�szt�sben l�v� Staffordshire bull terrier vizsg�lat�t k�v�nj�k elv�gezni. Ez�rt lehet�s�g van az �llateg�szs�g�gyi Szolg�lat szakembereivel t�rt�n� kapcsolat felv�telre, hogy min�l sz�lesebb k�rben vizsg�latokat tudjanak v�gezni teljes almokb�l, illetve mag�ntulajdonban l�v� kuty�kb�l. A cikket �rta ill. megtal�lhat�: Dr Jacques Penderis BVSc MVM PhD CertVR DipECVN MRCVS RCVS and European Recognised Specialist in Veterinary Neurology Senior Neurologist email: Jacques.Penderis@aht.org.uk OR Dr Cathryn Mellersh BSc(hons) PhD Post Doctoral Research Assistant in Genetics email: Cathryn.Mellersh@aht.org.uk Ford�totta: Dr. Csikos Csaba